További cikkek:
- Mesterséges intelligencia - nem véletlenül van előnyben Kína
- Nagyobb teljesítményű agyra lesz szükségünk?
- Az EA saját mesterséges intelligenciája megtanult Battlefield 1-ezni
A gépi oralitás kora felé
A beszélő gépekből már van néhány a környezetünkben, de ezek csak a boldogtalan jegykiadó automaták szintjéig jutottak. Ami előttünk áll, az a beszélgető gépek kora. A másodlagos oralitás ongi-mcluhani-pettitti kora, melyben a mediatizált beszéd dominál, meg a "Gutenberg-zárójel" lassan véget ér, már át is csúsztunk az írott beszélgetések korába, ami a milleniumi Z generáció privát kommunikációjában dominál, a hang alapú telefont mindenképp, de a személyes kommunikációt is megelőzve. Csakhogy közben érkeznek a beszélgető gépek, melyek átalakítják a kommunikációt.
Nyugalom, nem lesz robot-apokalipszis!
Milyen lesz a jövő robotja? Stuart Russell, a mesterséges intelligencia egyik pionírja szerint nincs mitől félnünk, nem lázad fel a Skynet és nem jön el értünk a Terminátor. A mesterséges intelligencia kutatása 70 éves tudomány. Alan Turing brit matematikus és kódfejtő az 1950-es években dolgozta ki az MI koncepcióját, az első csevegőrobot pedig már 1966-ban megszületett.
Kognitív gépek kora
Az ember és gép közötti intelligens együttműködés fokozatosan minden szektorban megjelenik. A folyamat elkerülhetetlen, jobb rá minél hamarabb felkészülni. Ahhoz, hogy a vállalkozások jó irányban fejlődjenek, és kihasználhassák növekedési lehetőségeiket, át kell csoportosítaniuk a munkaerőt, és fel kell készíteniük dolgozóikat az együttműködésre az intelligens technológiákkal. Ha a vezetők nem lépnek időben, fennáll a lemaradás veszélye - állapítja meg az Accenture kutatása.
Lehet, hogy pár évtized, és nem is kell már dolgoznunk?
A mesterséges intelligencia, a robotizáció egyre ijesztőbb méreteket ölt, sok százezer, sok millió munkahelyet vált ki a világon. Elveszik a robotok a munkánkat, vagy sem? Mi az, ami marad? Nem lehet, vagy nem kell majd dolgozni a jövőben?
